A növény botanikája és fiziológiája

A görögszéna a kétszikűek (Dicotyledonopsida) osztályába, a hüvelyesek (Fabales, Leguminosae) rendjében, azon belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Sirjaev (1930) 3 szubgenuszt és 15 szekciót különböztetett meg, mintegy 72 trigonella fajjal. A Trigonella nemzetség Sirjaev szerint tipikus kelet- mediterrán elterjedésű, bár egyes fajai Ausztráliáig és Dél-Afrikáig is előfordulnak. Egyiptomban egyike a legrégibb kultúrnövényeknek, őshonos a Földközi tenger keleti partvidékét övező országokban. A görögszéna sajátságosan öntermékenyülő, lágyszárú, egyéves növény.

Gyökérzete: allorhizás. Függőleges főtengelye vékony orsó alakú, 8-20 cm hosszú, a gyökérnyaknál 1-4 mm átmérőjű. A gyökérgümők inkább a főgyökérzeten helyezkednek el. A gyökérzet színe barnás, illetve feketés. A vegetáció első felében fejlett gyökérzetet képzett görögszéna a generatív fázisban jobban tűri a szárazságot.

Szára: 45-65 cm hosszú, 3,2-3,8 mm átmérőjű, kör keresztmetszetű, elágazó, antociános színeződésű is lehet. Az elágazások lehetnek terpedtek és felállóak. A növényt ezüstfehér szőrzet borítja, a szőrözöttség mértéke gyenge. A prímér lomblevél ép, többnyire kerekded (1,5-1,8 cm hosszú, 0,8-1,0 cm széles). Levélzet: középzöld színű. Levelei hármasan összetettek, szórt állásúak. A levélkék lekerekített lándzsa alakúak, enyhén fogazottak, 2-3 cm hosszúak, 1-2 cm szélesek. A pálhalevelek kicsik, háromszög alakúak, épszélűek. Virágzata és virága: A görögszéna aránylag kicsiny virágú. Virágai nem alkotnak fürt, - vagy fejecske virágzatot, hanem a lomblevelek hónaljában kettesével nőnek. A virágok kocsányai rövidek, ezért látszólag ülők. A felnyílt virágok hossza 12-25 mm. A csésze kb. 8 mm. A virágzatban 1-2 pillangós, fehér - később besárguló virág található.

Termése és magja: A görögszénának hüvelytermése van. A hüvelyek 10-21 cm hosszúak, keskenyek, hajlottak, éretten sárgásbarna színűek. A hüvely keresztmetszete lapított, a vége csőrben elkeskenyedő. A hüvelyenkénti magszám változó, átlagosan 12-17 db. Magja kicsi, 17,0 - 23,3 g ezermagtömegű, (hektolitertömeg átlagosan 81,8 kg). sárgásbarna színű, hosszúkás, lapított alakú (átlagos magméretek: hosszúság 5,2 mm, szélesség 1,9 mm, vastagság 3,2 mm). A mag köldöke kerek, nagysága 0,5-0,6 mm, barna színű. Az egész növény intenzív, aromás (kumarin) illatú).

Fiziológiájára jellemző, hogy meleg- és fényigényes, ugyanakkor igen jó az alkalmazkodó képessége a különböző hőmérsékleti viszonyokhoz. Fejlődése: a mag alacsony csírázási hőigényű, csírázása már 2-3 °C-on megindul. Optimális csírázási hőmérséklete: 20-25 °C. Akkor vethető, ha a talaj hőmérséklete tartósan elérte az 5-7 °C-ot. A csírázása megfelelő körülmények között gyors, a sziklevelek a vetést követő 8-9. napon teljesen kifejlődnek. Ezt követően, mintegy 6-8 nap múlva fejlődik ki a primer lomblevél, a növény fejlődésének ez a leglassúbb szakasza. Gyakran iker lomblevél is kifejlődhet. A növény 12-15 cm-es magasságánál megjelenik az első oldalhajtás. Az oldalhajtások száma a területegységre vetített növényállomány nagyságától is függ, átlagosan 6-8 oldalhajtás fejlődik ki egy-egy növényen.

A virágzás a keléstől számított 42-46 nap után kezdődik el, s a virágok az oldalhajtásokon is fokozatosan fejlődnek ki. A görögszéna virága öntermékenyülő. A virágzás tartama az időjárás függvénye, 1-1 virág 3-5 napig virágzik. A virágzás teljes időtartama 30-40 nap évjárattól függően. A folyamatos virágzás mellett megjelennek a hüvelyek, s a hüvelyek érése is a virágok megjelenésének sorrendjében következik be. A növények hosszanti növekedése június legvégén - július közepén leáll - elsősorban a rendelkezésre álló talajvízkészletek függvényében. Csapadékos évjáratban a csúcsi hajtásrészek hosszanti újbóli növekedését is megfigyeltük, ez azonban általában kedvezőtlen, mivel az alsó hüvelyek beérését követően hátráltatják a teljes növény betakarítását. Az érés kezdetén a hüvelyek megsárgulnak, majd a teljesérés időszakában világosbarnák lesznek. A talajjal érintkező hüvelyek magjai - csapadékos években kicsiráznak. A teljesérés időszakában a növény levelei teljesen lehullnak, a szár elszárad, a magvak kemények. A teljes érés időszaka normális körülmények között július vége, augusztus eleje.
A növény tenyészideje átlagosan 120 nap.

 Az oldal tetejére

A görögszéna hasznosítás történeti áttekintés

A görögszéna egyike azon gyógynövényeknek, amelyek a legrégibb korok óta szolgálják az ember egészségének megőrzését. Gyógyászati értékét az indiai, egyiptomi (arab), görög, kínai népi– és tudományos gyógyászatban kiemelkedőnek tartják, fogyasztása ezen országokban általános. Az Ebers papiruszok i,e, 2000-ben már égés elleni gyógyszerként említik. Görögszéna magvait találtak Tutankhamun síremlékében is. E növény levelét használták komponensként egyiptomi ünnepeken szent-füstként, valamint illatosításra a rítus során. Észak-Afrikában a Szahara oázisaiban a korai időktől kezdve kultúrnövényként ismerik és termesztik. A középkorban főleg gyógyászati célra, termesztették

Ebers - papirusz

Az egyiptomi orvosok kenőcs formájában sebeket és tályogokat kezeitek és lázat csillapítottak vele. A görög és római orvosok is előtte használták, de már légzőszervi és bélpanaszok enyhítésére is ajánlották. A régi kínai gyógyítók már tovább jutottak a gyógyhatásainak ismeretében: sérvet; epehólyag-problémákat; izomfájásokat és még impotenciát is gyógyítottak a görögszénával.

Indiában az a jurvédikus orvosok ízületi gyulladás és hörghurut esetén adták a betegeknek. Az indiai anyák viszont tejhozamuk fokozására ették a magját A régi arab orvosok, mint antidiabetikus szert dicsérték. Európába a 9, század tájékán a bencés szerzetesek népszerűsítették, akik gyógynövénykertészet mellett likőrkészítéssel is foglalkoztak, A középkorban Nagy Károly birodalmának kertjeiben, Európa szerte termesztették, felismerve sokoldalú gyógyító hatását.

Észak-Arnerikában a korai telepesek vitték be takarmánynak, de a népi gyógyászatba - Lydia E., révén-, mint menstruációt elősegítő szer szerzett megbecsülést A Pinkham-féle keverék a 19. század Amerikájának egyik legnépszerűbb ,csodaszere" volt a női gyengeségre.

A görögszénáról, Magyarországon történő termesztéséről, első írásos emlékek a Pannonhalmi Főapátságban, Hortobágyi Ciril perjel kutatásai alapján nemrég kerültek elő, mely szerint 800-ban az un. Herbularius-ban (gyógynövény kert) Fieno greco néven egyike volt azon 16 gyógynövénynek, amelyeket a szerzetesek a főapátságban termesztettek.
Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály 1807-ben kiadott Magyar Füvészkönyvében gyógynövényként említi, de csak, mint vadon termő növényt. 1945 előtt az ország déli részén termesztették kiskerti körülmények között, de később felhagytak termesztésével. A 60-as években gyógyszeripari megrendelésre (diosgenin előállítás céljából) külföldi eredetű fajtákat vizsgáltak kísérletekben, de üzemi méretű termesztése a termesztéstechnológia hiányosságai miatt nem vezetett eredményre.
1982-ben Mosonmagyaróváron Dr. Makai Sándor és munkatársai kezdték meg azokat a kutatásokat, amelyek a görögszéna termesztéstechnológiájának, kidolgozására, új – a magyarországi ökológiai viszonyok között- sikeresen termeszthető- fajták előállítására és hasznosítására irányultak. E munka eredményeként az Óvári-4 fajta állami minősítést és szabadalmat kapott. Az itt kidolgozott termesztéstechnológiát szintén szabadalom védi.

A görögszéna elnevezése különböző nyelveken:
Spanish: Alholva Or Fenogreco, Dutch: Fenegriek, French: Fenugrec, Italian: Fieno Greco,
German: Bockshorklee, Portuguese: Alforva, Swedish: Bockshornklee, Russian: Pazhitnik, Arabic: Hulba, Chinese: k'u - Tou, Japanese: Koroha, Finnish: Sarviapila,

Az oldal tetejére

A görögszéna magja (Trigonellae foenugraeci semen)

 A görögszéna magja (Trigonellae foenugraeci semen) az Európai (Ph. Eur. 4.) - és más Gyógyszerkönyvekben •DAB 10, •ÖAB 9, Helv. VI., HAB. 34.,  Ind. P. C. 53., Ph.Hg. VIII. hivatalos drog. Közvetlen feldolgozásával számos szabadalmaztatott gyógyszer készül.
Értékes, biológiailag aktív hatóanyagait feltáró kutatások különösen az alábbi kémiai összetevőire, azok fiziológiai hatására hívják fel a figyelmünket: 40-45% mézga (galaktomannánok), 30% fehérje, mely különösen gazdag lizin (345mg/g) és triptofán aminosavakban. A 8 % száradó olaja trigonellin, kolin, gentianin és karpin alkaloidot, luteolin, orientin, quercetin, vitexin és izovitexin flavonoidokat tartalmaz. Makro– és mikroelemekben, A-, B-, C- és D-vitaminokban gazdag. Különösen a szerves vas, szelén és szilícium élettani hatását tartják fontosnak.  Szteroid szapogeninek közül a diosgenin, yamogenin, tigogenin és neotigogenin fordul elő, mintegy 0,8 -1 %-ban. Ez utóbbi vegyületek a szervezet hormonszabályozásban jelentős szerepet játszanak. Magjának és a különböző eljárásokkal a magból készített kivonatainak legfontosabb hatástani területei: gyulladáscsökkentő, nemi hormonokat szabályozó, tejelválasztást fokozó, antidiabetikus, koleszterint csökkentő, étvágyjavító, érelmeszesedést gátló.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a görögszénamag belsőleg történő használatát, elismerve étvágyjavító, nyálelválasztást fokozó, vérellátást javító és közepes antiszeptikus hatását, külsőleg történő használatban - helyi gyulladások kezelésére. Állatgyógyászatban betegségek megelőzésére –és gyógyítására kiterjedten használják.

A görögszéna magja alkaloidot, kolint, keserűanyagot, nyálkát, zsíros olajat, fehérjét és számos, a szervezet számára fontos vitamint tartalmaz. Főzete bélgörcsöt szüntető, szélhajtó és húgykőoldó hatású. Őrleményéből lágyító, pépes borogatót is készítenek. Gazdag foszforban, szerves vasban, szénhidrátokban és nitrogénben. Tartalmaz még diasztázt, alkaloidákat és olyan anyagokat, amely hasznos ellenszere a beteges étvágytalanságnak és a lesoványodás miatti gyengeségnek. Nem lehetetlen, hogy a betegek 1 - 2 kg-ot erősödnek fogyasztása esetén. A görögszénát így tulajdonságai igazi, általános orvossággá teszik: javítja az étvágyat, általános erősítő szer, növeli a vörös vértestek számát, visszaadja a fizikailag lemerült szervezet erejét.  Olyan tulajdonságokkal és tartalommal rendelkezik, mint a csukamájolaj, benne a csontképzést segítő D-vitaminnal.
Egyenlő értékű az Izlandi zuzmóval./ A XVII. Század óta a népi gyógyászat egyik legkedveltebb orvossága tüdő- és torokpanaszok esetén. A népies nevén: "köhögés elleni", "láz elleni moszat" elnevezés is innen ered. a szerk./

Magjának nem csak fájdalomcsillapító hatása van (fájdalomcsillapító kenőcsöt lehet belőle készíteni), hanem köhögéscsillapító is. Jelentős eredményeket értek el a TBC és a csontvelőgyulladás gyógyításánál, valamint epehólyag betegségek kezelésénél.
A görögszéna növényi mézgájának külső használata szintén jó szolgálatot tesz, hasonlóan a mag hasznosításához. Keleten emberemlékezet óta fontos táplálékként fogyasztották.
Régi arab orvosok, mint antidiabetikus szert dicsérik. Gyomorfekély, krónikus gyomor- és bélhurut esetén is jó hatású. Gyulladáscsökkentő hatása is van (3-4 kanál megsült trigonella lisztet borecettel kell előkészíteni). Mint szájbetegségek elleni szert is számon tartják, hasonlóan a gyermekláncfűhöz és a füzikéhez. Egyaránt alkalmas belső zavarok gyógyítására, légúti megbetegedések kezelésére. Forrázott magja használható gargalizáló szerként, mandulagyulladásra és torokfájásra, diftériára. Gyomor és bélhurut ellen beöntésre, hasmenés ellenszereként, aranyér és végbélgyulladás esetén gyógyszerként.

Alkalmazható meleg, pépes borogatásra szemgyulladás esetén. Mint lemosó, szájfekélynél, szájrepedés esetén és szemölcs elmulasztására. Pépes borogatásként csökkenti az anyaméhi fájdalmakat, mézes vízzel keverve pedig a köszvény és a reuma ellen ajánlott. Hajápoló szerként is hatásos: korpásodás ellen és hajnövesztőként.  Mint minden gyógynövény - így a görögszénamag értékét is -kémiai összetétele, azoknak a szervezetben lejátszódó fiziológiai folyamatokra gyakorolt hatása határozza meg.

A görögszénamag jellegzetes- átható- kellemes- étvágygerjesztő illatát az illóolajában kimutatott 67 vegyület együttese adja. 20 mg% illóolajat tartalmaz, melynek sűrűsége 0,87, optikai forgatóképessége +10,8, legnagyobbrészt anethol komponensű.                                                   Az illóolaj komponensek közül a Sotolon vegyület a meghatározó, melyet széles körben használnak az élelmiszerekben és a dohányiparban, aromaként.
A Cumaran (Kumarin) vegyületcsoportba tartózó Pinostrobin vegyület nem csak, mint illóolaj komponens fontos, de számos kutató, mint bioaktív vegyületként, többek között neki is tulajdonítja a görögszéna gyökmegkötő képességét; antioxidáns, gyulladáscsökkentő, sejt méregtelenítő, karcinóma (rákos sejtek) kialakulását megakadályozó, gyomorvédő-aktivitás növelő, anti-mikrobiális hatását.

A görögszénát a fentiek alapján, nyugodtan tekinthetjük természetes antibiotikumnak!

 Az oldal tetejére

Szaponinok és alkaloidok:

Méréseink szerint hozzávetőleg 2-8 % szaponint és 1 % alkaloidot tartalmaz. Ezek hozzájárulnak az emésztőrendszer szabályozásához, az emésztőszervi betegségek megelőzéséhez, a keserű-anyagok étvágyjavító hatást fejtenek ki. Diosgenin a legfontosabb szteroid szapogenin. Mint ösztrogén precursor kedvezően befolyásolja a mestruációs ciklust, hozzájárul a PMS tünetek enyhítéséhez, a menopauzás szimptóma mérsékléséhez. Méhösszehúzó hatású.
A szaponinok csökkentik a choleszterint, a táplálékkal felvett koleszterinhez kapcsolódva megakadályozzák annak felszívódását. Trigonellin alkaloida a cukorbetegeknél a glicosurea csökkentését váltja ki.

Olajok:

Az extrakcióval kivont olaj erős illatú, keserű. Sűrűség- 0,91, elszappanosítási szám-178-183, nem szappanosítható rész- 3,9 %, jódszám-115,
A nem szappanosítható része laktációt stimuláló, tejelválasztást fokozó faktort tartalmaz.
Zsírsavai: palmitinsav 9,6%, sztearinsav 4,9%, arachid sav 2%/, olajsav 35,1%, linolsav 33,7%, linolénsav 13,8%.

Zsírsavai:

palmitinsav 9,6%, sztearinsav 4,9%, arachid sav 2%/, olajsav 35,1%, linolsav 33,7%, linolénsav 13,8%.

Természetes növényi ösztrogénjei fokozzák a nemi hormonok termelését.
Sportolóknak kiváló energiaforrás, alkalmas teljesítményük fokozására. 100 g görögszénamag energia tartalma 257-340 kilokalória

    Prof. Dr. habil. DDr. h. c. Makai Sándor
Tanszékvezető egyetemi tanár

Az oldal tetejére